A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (2) bekezdés kimondja, hogy "a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat".

„A munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához”  veszélyforrások között a „Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők” között említi a nehéz testi és a túl intenzív vagy egyhangú munkát. Ennek a veszélycsoportnak az értékelését a „25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről” alapozza meg.

A fizikai terhelés hatására kialakuló váz- és izomrendszeri megbetegedések jelentőségüknél fogva az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség prioritásai közt szerepelnek.

A vállalati gyakorlatban sokszor problémát jelent a munkával kapcsolatos váz-izomrendszeri kockázatok értékelése, így előfordul, hogy a fizikai terhelés veszélyeit jellemzően továbbra is a „nők 20 kg-ot, férfiak 50 kg-ot emelhetnek” megközelítéssel értékelik, és elmarad a testhelyzet vagy éppen az ismétlődő mozdulatok veszélyének vizsgálata és csökkentése.

A fizikai terhelés értékelése és csökkentése néhány vállalatnál önálló tevékenységként, ergonómiai fejlesztési programokban jelenik meg. Ezekben az értékelésekben meghatározó a testtartás, az erőkifejtés és az ismétlődés együttes figyelembevétele, de az itt feltárt kockázatok csak néhány esetben csatlakoznak be a munkabiztonsági kockázatértékelésbe.

Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara sikeresen pályázott a munkavédelmi jellegű bírságok felhasználására, és az OMMF-II-10-P-0129 számú, „az MSZ EN 1005 beillesztése a kockázatelemzés hazai gyakorlatába” című pályázat megvalósításával a munkacsoport egy magyar nyelvű eszköz kifejlesztésére vállalkozott.